Amy Lee


Annyira belefáradtam az ittlétbe
Elfojtva gyerekes félelmeimet
És ha el kell menned
Bárcsak egyszerűen mehetnél
De szellemed még mindig itt lebeg
És nem akar egyedül hagyni

Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idő

Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok

Elbűvöltél engem
Bájos fényeddel
De most bezártságot érzek a hátrahagyott életedtől
A te arcod az, ami kísérti
A kellemes álmaim
A te hangod az, ami elűzött
Minden józanságot belőlem

Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idő

Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok

Oly nagyon próbáltam elhitetni magammal, hogy elmentél
És bár még mindig velem vagy
Továbbra is egyedül érzem magam.

Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok